Csobánc vára

Csobánc az a hely, amit az életben egyszer látni érdemes. Megküzdöttünk a feljutással, de megérte. Akik még nem mászták meg e csodát, azoknak azt ajánlanám, hogy ne 40 °C-ban és víz nélkül tegyék. Odafönt ugyanis nincs víz, följutni pedig csak a tűző napon lehet. Nekünk jó kis próbatétel volt. 

Csobánc a Balaton-felvidéki Tanúhegy hármas harmadik eleme, Badacsony és Szent-György hegy mellett. Csobánc a legkisebb közülük, de a kilátás egyszerűen mesés innen. Állítólag tiszta időben a 100km-re lévő pécsi torony látható innen, én személyesen nem láttam, de nem is kerestem.

A vár építését valószínűleg 1250 körül kezdték. Az első említés róla 1270-ből való. A 17.századig a Rátóti Gyulaffy család birtoka. 1490 után csak azért menekült meg Habsburg Miksa betörése elől, mert Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték el átalakítani. Ennek köszönhetően a várat egyik török ostrom sem tudta bevenni. 

A legnagyobb csatáját 1707-ben vívta. Az ezer főből álló ostromlók mintegy 400 főt vesztettek, mialatt a várat körülbelül 30 főnyi helyőrség, és nagyjából ugyanennyi bemenekült nemes, asszony és gyermek védte. 

1709-ben császári kézre került a vár, amikor a hanyatlása elkezdődött. A várat ekkor robbantották fel.

1953-ban került sor a vár régészeti feltárására. 

A várból lefelé jövet számos pince meglátogatható, ahol kedves emberek kínálják finom boraikat. Érdemes egy kóstolóra megpihenni.