Nógrádi vár
A Nógrádi várat Börzsönyben találjuk, a Nógrád nevezetű községben. A vár egy nagyobb fennsík egy kiemelkedő dombján helyezkedik el. A 255m magasan lévő romoktól a kilátás pazar, minden irányba szép látvány fogad.
A megye névadó településének vára földvárként már a honfoglalás előtt is fönnálott. Valószinűleg fontos szerepe volt a II. században, mikor a rómaiak Pannónia határát védelmezve átkeltek a Dunán, hogy a Börzsönyből támadó germán törzsekkel összecsapjanak.
A honfoglalás koráról III. Béla névtelen jegyzője, Anonymus is megemlékezik a várról a Gesta Hungarorumban. A királyság megalapítása után a vár is királyi kézre került.
A tatárjárás után a város megsemmisült, a vár az egész középkorban a váci püspököké volt. 1458-ban a várat Szilágyi Mihály kormányzólak adják, majd Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós egy traui építőmesterrel újjá építette a várat.
A várat reneszánsz stílusban építették újjá, ekkor épült az Öregtorony is.
1527-ben Szapolyai János király vette birtokába a várat, s királyi várőrséggel látta el. 1544-ben az őrség gyáván elmenekült, így a török kardcsapás nélkül kerítette kézre. A várat csak 50 év múlva Pállfy Miklós és Tiefenbach Kristóf foglalta vissza.
Mátyás főherceg Révay Andrást tette meg a vár kapitányává. 300 magyar és 300 német katona tartozott a várőrséghez. Mivel Vác még török kézen volt,
a váci püspökség áthelyezte ide székhelyét, és innen kormányozta megcsappant egyházmegyéjét.